A sertések különösen érzékenyek az istálló klímájának belső alakulására, mindenekelőtt a hőmérséklet emelkedésére. Már 25 Co feletti kisebb hőmérséklet hőmérsékletemelkedéseknél is kialakulhat hőstressz, amely rontja az állatok súlygyarapodását és kihatással van a szaporodás biológiájukra is. A sertésistállók levegőjét a nyári időszakban hűteni kell. Erre a legelterjedtebben az evaporációs vizes légporlasztásos hűtési megoldásokat alkalmazzák, amelyeknek viszonylag nagy az energiaigénye. Ritkábban lehet találkozni levegő beszívásos hűtőpaneles kisebb energia felvételű hűtésekkel. Egy ilyen házilag is kivitelezhető hűtési megoldást épített meg Martin Volke németországi fiatal gazda a sertéstelepén.

Egy hűtőtornyot épített az 1200 hízó befogadására alkalmas sertésistállója mellé, oldalára fordított 36,5 cm széles, lyukacsos, égetett blokktéglákból. A hűtőtorony alapterülete 3,6 x 3,0 m, magassága pedig 5,75 m. A torony bruttó külső felülete 55 m2. A mennyezete szigetelt. A torony felső részén kívülről szórófejeket helyezett el, amelyek folyamatosan nedvesítik a nyers téglafalat, amelynek vízellátásáról két összesen 6 m3/h szállítási teljesítményű vízszivattyú gondoskodik. A lecsurgó vizet a torony aljában lévő beton gyűjtőcsatorna fogja fel és újra felhasználásra kerül. A torony napi vízfelhasználása 2,5 m3/nap. A nedvesített hűtőtorony lyukacsos falán beszívott levegő hűti az istálló belső terét. Ezzel az egyszerű, házilag kialakított módszerrel az istálló belső hőmérséklete 25 Co-on tartható, 35 Co-os külső hőmérséklet esetén is.